A túlköltekezés pszichológiája – könyvajánló

szaggatott vonal
Szerző: Kecskés Imre
Szerző: Kecskés Imre

Célom, hogy segítsek Neked a pénzügyi tudatosságod fejlesztésében.

Túlköltekezés

Túl sokat aggódunk a pénz miatt

Manapság körülöttünk “minden és mindenki” az időnket, figyelmünket vagy a pénzüket akarja. Na jó, legtöbben a pénzünket, – “csúúúúnya kapitalizmus 🙂 “ – viszont ehhez a figyelmükön keresztül vezet az út.

Be kell vallani, hogy jól csinálják. Jól csinálják, na de hogyan? Hogyan szabadítanak meg bennünket a pénzünktől? Miért adjuk oda könnyen másnak a nehezen megszerzett pénzünket? Mi vesz rá bennünket, hogy bizonyos esetekben többet költsünk, mint ahogy azt a józan ész, a racionalitás megkívánná? Ebben a blogcikkben ezt  a témát feszegetjük.

A pénz manapság életünk szinte minden területét áthatja. Mondhatni, a pénz körül forog az életünk. Fizetjük a számlákat, megvesszük az élethez alapvető tárgyakat, szolgáltatásokat. Esetleg luxuscikkeket, szórakozást, “szabadságot” vásárolunk,  néha gyűjtögetünk, megtakarítunk. Pénz, pénz, pénz. Mindenhol a pénz.

Mivel pénzből fedezzük a nélkülözhetetlen dolgainkat is, ezért a pénz rengeteg stressz forrása. Túl sokat aggódunk miatta, túl sokat agyalunk rajta. Folyamatosan töprengünk például azon, hogy:

  • “Honnan lesz elegendő pénzünk”?
  • “Hogyan lesz annyi pénzünk, hogy lakást vegyünk?”
  • “El tudom-e majd tartani a gyerekeimet?”
  • “Miből fizetem majd ki a …?”

Ahány élet, annyi probléma. Mindenkinek megvan a maga problémája, melyen valamekkorra összeg egy kicsit biztos enyhítene. Aggódunk, stresszelünk, a pénz miatt.

Az amerikaiak számára a PÉNZ a legfőbb válóok és az elsődleges stresszforrás.
Sajnos minél többet töprengünk a pénzen, hajlamosak vagyunk annál rosszabb döntéseket hozni – állítja Dan Ariely.

A túlköltekezés pszichológiája - könyvajánló

Olvastam egy remek könyvet, a címe: “A (túl)költekezés pszihológiája“-t. A szerző Dan Ariely a pszichológia és a viselkedési közgazdaságtan professzora a Duke Egyetemen. Az emberi döntések irracionalitásának egyik legelismertebb szakértője.

Ebben a könyvében, A (túl)költekezés pszichológiájában bemutatja az érzelmek domináns szerepét a pénzügyi viselkedésünk alakításában. Az érzelmek gyakran önmagunk legnagyobb ellenségeivé tesznek, főleg, amikor pénzügyi döntéseket hozunk. 

A könyvében számos olyan irracionális módszert mutat be, ahogyan pénzügyi döntéseinket meghozzuk.

A (túl)költekezés pszichológiája könyv borító

Készítettem a könyvből egy olvasónaplót, ebben a cikkben ebből az olvasónaplóból olvashatsz részleteket. Ne tévesszen meg a könyv borítója, a tartalmáért olvassuk a könyveket. 🙂

A pénzzel kapcsolatos hibás döntéseink okai

Miért hozunk rossz, irracionális döntéseket, ha pénzről van szó? Dan Ariely, a könyv szerzője két fő okot határoz meg ennek magyarázatára. De mielőtt erre rátérnénk, tisztáznunk kell, hogy mi is valójában a pénz.

Mi a pénz?

A  pénz értéket képvisel. Önmagában nincs értéke, csupán azoknak a dolgoknak az értékét képviseli, amit megszerezhetünk általa.

Dan Ariely

A pénzben az a jó, hogy bármely pénzösszeget bármikor felhasználhatunk szinte bárminek a megvásárlására.

Ezért a pénz lehetőséget biztosít új dolgok kipróbálására. Szabadságot ad ahhoz, hogy “azt csinálj, amit akarsz”. Kísérletezz, találd meg önmagad, találd meg, amit szeretsz, amitől boldog vagy.

Hódolhatsz a hobbidnak, a szenvedélyednek. Hódolhatsz olyan dolgoknak, melyek pénz nélkül aligha létezhetnének. 

Ugyanezen okokból lett a RoyalCashflow alkamazás mottója az “Élj szabadon, élj a lehetőségekkel” mondat. 🙂

Viszont minden éremnek két oldala van. Amennyi lehetőséget hoz a pénz az életünkbe, annyi bonyodalmat is. Mint ahogy korábban írtam, a pénz az elsődleges stresszforrás és válóok az amerikaiak körében.

Miért?

Mert hiába érhetünk el a pénzzel elvileg bármit, még nem jelenti azt, hogy meg is tehetjük. A pénz végtelen dologra cserélhető, viszont nekünk csak véges mennyiség áll rendelkezésünkre. Ezért döntéseket kell hoznunk, hogy mire cseréljük el a pénzünk.  És itt kezdődnek a bonyodalmak, a pénz ugyanis megnehezít minden döntést.

Ha szeretnéd csökkenteni a stresszt a pénzügyi életedben, ajánlom figyelmedbe a RoyalCashflow PRO szoftvert. 

Nézzük meg, mi az a két fő ok, melyek miatt a szerző szerint irracionálisan viselkedünk pénzügyi döntéshozatalkor:

1. Alternatív költségek figyelmen kívül hagyása

Az első fő ok, ami miatt irracionálisak vagyunk a pénzügyekben, azok az alternatív költségek figyelmen kívül hagyása.

Mivel a pénzünk mennyisége véges, amit végtelen dologra cserélhetünk el, ezért ha vásárolunk valamit, akkor az elköltött pénzt más dologra már nem költhetjük el. Egy vásárlás tehát azt is eredményezi, hogy rengeteg más dologról, lehetőségről le kell mondanunk. Az alternatív költségek tehát választási lehetőségek, azok a lehetőségek, melyekről lemondtunk.

Párhuzamot vonhatunk az időgazdálkodással. Amikor igent mondasz valamire, például egy rész megnézésére a kedvenc sorozatodból, akkor nemet mondasz rengeteg más dologra, például egy könyv olvasására, vagy találkozásra a barátaiddal. A sikeres emberek egy közös szokása, hogy nemet tudnak mondani lényegtelen dolgokra, hogy helyette olyan teendőkre fókuszáljanak, olyan teendőkre mondjanak igent, melyek közelebb viszik céljaikhoz.

Ha teljes mértékben racionálisak lennénk, akkor minden költésnél az alternatív költségeket is számításba vennénk. Minden költés esetében ugyanis figyelembe kellene vennünk azokat az alternatívákat, melyekről lemondunk a jelenbeli pénzköltés mellett. De nem ezt tesszük, mert nem tudjuk megtenni. Túl nehéz, túl bonyolult mérlegelni azt a rengeteg lehetőséget, amelyet kihagyunk, ezért hát nem foglalkozunk vele. Nem vesszük figyelembe az alternatív költségeket és ez a pénzzel kapcsolatos legnagyobb hibánk.

2. Tévesen értékelünk

Mi a pénz? Korábban említettük, hogy a pénz egy értékmérő eszköz, azaz értéket képvisel.

De mi lenne, ha nem lenne pénz? Hogyan mérnék az egyes árucikkek értékét? Honnan tudnánk egyáltalán, hogy mi, mennyit ér? Például ha nem lenne pénz, honnan tudnád, hogy mennyit ér egy kóla vagy mennyit ér egy iPhone?

Persze most biztos van egy szám a fejedben, mert már találkoztál ezekkel a termékekkel. De ha még nem találkoztál volna? Ha nem vagy jártas a művészetekben, akkor hogyan állapítod meg egy festmény értékét?

A második ok, amiért rossz pénzügyi döntéseket hozunk, hogy tévesen mérjük fel a dolgok értékét.

Az érték mondja meg, hogy mennyit vagyunk hajlandóak kifizetni egy adott termékért, szolgáltatásért. Az értéknek valójában az alternatív költséget kellene tükröznie, tehát azt kellene megmutatnia, hogy miről kell lemondanunk az adott árucikk megszerzéséért cserébe.

Remek példa a téves értékelésre a Cápák között című befektető-kereső show. A legtöbb jelentkező irracionálisan magasra értékeli az ötletét, cégét, még akkor is, ha alig, vagy egyáltalán nincs is bevétele. Erre a cápák, a befektetők sűrűn rá is kérdeznek, “Mi ér ebben a cégben X milliót?”

A startup világban azonban teljesen elfogadott, hogy bevétellel nem rendelkező cégeket irreálisan magasra, több millió, esetleg több milliárd dollárra értékelnek. Nem meglepó módon azonban csak alig pár százalék váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Azaz igazság, hogy képtelenek vagyunk racionálisan meghatározni a dologok értékét. De mivel nem vagyunk racionálisak, hanem érzelmi lények vagyunk, ezért mindenféle trükköt vetünk be az értékékek meghatározására. A gond csak az, hogy ezeknek trükköknek semmi köze a tényleges értékhez. De mivel igen bonyolult meghatározni az alternatív költségeket, ezért inkább ezeket a téves trükköket alkalmazzuk.

Érték megbecslésére alkalmatlan módszerek

A könyv a második részében bemutatja, mik azok az irracionális trükkök, amivel hibásan határozzuk meg a termékek értékekeit. Mik azok a trükkök, melyek miatt többet költünk a kelleténél, és melyekre tudatosan figyelve, akár a kiadásainkat is nagyobb kontroll alatt tarthatjuk.

Ezekből a trükkökből hoztam el most kettőt:

Viszonylagosság

Az első trükkünk az érték megbecslésére a szerző által viszonylagosságnak hívott jelenség. Mivel nem tudjuk meghatározni egy dolog értékét, ezért sokszor más dologhoz hasonlítjuk, például ugyanazon termékkategórián belül egy másik termékhez. Ez a viszonylagosság.

A főprobléma ezzel a módszerrel, hogy általában csak elenyésző mennyiségű alternatívát veszünk figyelembe, azaz általában egy, esetleg kettő másik termékhez hasonlítjuk a kiszemeltet. Ideális esetben mindent mindennel össze kellene hasonlítanunk, figyelembe vennünk az alternatív költséget, de erre nem vagyunk képesek, ezért vezet félre minket sokszor ez a módszer.

Az árakciók csapdája

Tételezzük fel, hogy egy ruhaboltban vagyunk, és egy nadrágot nézünk magunknak. A kiszemelt nadrág ára 10.000 Ft, viszont most 30%-os akciót hirdetett az üzlet, így a címkén az eredeti árat áthúzták, ezért alatta található a jelenlegi akciós ár, a 7.000 Ft. Látunk egy másik nadrágot is, melynek az ára szintén 7.000 Ft, de ez már akció nélküli.

Mit csinálunk? Feltételezve, hogy mindkét nadrág megfelelő számunkra, nagy valószínűséggel az akciós, 7.000 Ft-os nadrágot választjuk, és örülünk, mert nyertünk 3.000 Ft-ot.

De a valóságban nem nyertünk 3.000 Ft-ot, hanem költöttünk 7.000-et, amit a 0 Ft-hoz kellene hasonlítani, illetve ahhoz, hogy mit tudtunk volna venni ebből a pénzből, azaz miről mondtunk le a nadrág megvétele miatt. De nem ez tesszük. A két nadrág összeshasonlításánál pedig nem kellene számítania az árakciónak, mert mindkettő esetében 7.000 Ft-ról mondtunk le. Az árakció megtéveszti a döntési folyamatot, így magasabbra értékeljük az akciós termékeket.

E viselkedésünk miatt könnyen megtéveszthetnek minket. Előfordulhat, hogy szándékosan írnak az árcédulákra egy nem létező, magasabb árat, amit természetesen áthúznak, hogy besétáljuk az árakció-érzékelés csapdájába.

Relatív értékelés abszolút helyett

Egy másik probléma az összehasonlítással, hogy mikor azt vizsgáljuk, mekkora összeget “nyerünk”, azaz takarítunk meg, akkor a nyert összeget nem abszolút értékben vizsgáljuk, hanem százalékos, azaz relatív értékben.

A relatív értékelés miatt fordul elő, hogy sokan hajlandóak többet vezetni egy olyan benzinkúthoz, ahol 5 Ft-tal olcsóbb az üzemanyag, hogy végül nyerjenek a tankolással 200 Ft-ot. Viszont ha egy 300.000 forintos tévét egy másik helyen 297.000 Ft-ért is megvehetnénk, azért már nem autóznánk el, ugyanis “nem ér annyit”, inkább elvisszük a helyszínen elérhető tévét 300.000-ért, hiszen végülis ezért jöttünk.

A relatív értékelésünkben rejlő hibáink bevásárláskor is megmutatkoznak. Nagy kiadásokhoz képest jelentéktelennek érzékeljük a kisebb árakat, azaz a 297.000 Ft-os tévé mellé könnyebben veszünk 3.000 Ft-ért egy további kütyüt, mint 7.000 forintos nadrág mellé egy 3.000 forintos pólót. Egyszerűen azért, mert egymáshoz viszonyítottuk az árakat. Az első esetben csak 1%-kal fizetnénk többet a tervezettnél, a második esetben viszont több, mint 40%-kal. Mindkét esetben 3.000 Ft többletköltésről van szó, de a százalékos eltérés miatt az első esetben könnyebben válunk meg a pénzünktől.

Minél nagyobb tehát a különbség a kosarunkban lévő termékek összára és a kosárba helyezendő termék ára között, annál könnyebben rakjuk kosárba a kisebb értékű tárgyakat is. Mindeközben a tényleges érték vizsgálata meg sem fordult a fejünkben, tehát teljesen irracionálisan viselkedünk.

E hatás miatt helyezik el a bevásárlóközpontok kasszáinál a kétszáz forintos rágót, csokit, hiszen a 20-30.000 forintos nagybevásárláshoz képest azok már jelentéktelen tételnek tűnnek, így könnyebben elcsábulunk. Na meg mivel elfáradunk a vásárlás végére, még kevésbé tudunk ellenállni az édességnek.

Mostanában igen népszerű e-kereskedelemben, azaz online vásárláskor is az úgynevezett egykattintásos upsell. Az egykattintásos upsell az a megoldás, amikor online vásárlás végén a fizetési oldalra kerülsz, töltöd ki a megrendelő űrlapot, majd észreveszed, hogy az űrlap alján egy négyzet bepiplásával egy újabb kihagyhatatlan ajánlat lehet a tied, amit a kosaradhoz adhatsz.

Az alábbi képen egy angol nyelvű fizetési oldal mintáját láthatod. A bankkártyaadatok megadása után, tehát fizetés közben a vásárlónak lehetősége van egyetlen kattintással egy újabb terméket a kosarához adnia.

Példa egy angol nyelvű egykattintásos upsell-re

Ezeket az ajánlatokat úgy találják ki, hogy az egykattintásos upsell termék értéke a fizetendő összegnek maximum a 30%-a legyen. Pontosan azért, hogy jelentéktelennek érezd az árát a vásárolni kívánt termékhez képest, így nagyobb eséllyel veszed meg azt is, pedig nem is tervezted.

Rendezvények által használt trükk

Egy hasonló marketingtrükkel találkozhatsz akkor, ha például rendezvényre veszel jegyet. Sűrűn előforduló taktika, hogy meghirdetnek egy Normál jegyet és egy VIP jegyet. Ezt nemcsak azért teszik, hogy a VIP jegy értékesítésével növeljék a bevételt. Természetesen azért is, de van még egy további hatása. Mivel az összehasonlítás bekerült a döntési folyamatba, így a döntés fókusza eltolódik abba az irányba, hogy melyiket válasszuk a két lehetőség közül. Míg ha csak egy normál jegy lenne, akkor a döntés fókusza arra irányulna, hogy vásároljunk-e, vagy ne.

Tételezzük fel, hogy a rendezvényszervező bevezet egy harmadik típusú jegyet, a Gold VIP jegyet, a régi VIP jegyet pedig átnevezi Silver VIP jegyre. A Gold VIP jegy ára a Silver VIP jegy háromszorosa.

Ebben az esetben a cél, hogy a Gold VIP jegy a választást a Silver VIP jegy, azaz a középső lehetőség felé tolja. A Gold VIP jegy egy csapda, fantomárnak hívják, amit azért hoztak létre, hogy az összehasonlítás mechanizmust, azaz a viszonylagosságot kihasználva a középső lehetőséget válasszuk a Normál jegy helyett. Ugyanis amikor fogalmunk sincs, hogy egy dolognak mennyibe kellene kerülnie, akkor a középutat választjuk. Nem a legolcsóbbat, nem a legdrágábbat, hanem a középutat, mert úgy gondoljuk, azzal nem lőhetünk mellé.

Rendezvény mintaár
Ezzel az elrendezéssel a középső választás felé terelnek minket .

Méltányosság

Néhány hete a szegedi Toastmasters klubban tartottam egy beszédet. Ez a beszéd egy könyvajánló volt, méghozzá ennek a könyvnek,  A túlköltekezés pszihológiájának az ajánlója.

A beszédben egy másik irracionális viselkedésünket, a méltányosságot mutattam be. Erről az előadásról készült egy – amatőr – felvétel, melyet most megosztok Veled. (Sajnos rossz a hangminőség, így tekerd fel a hangerőt. 😉 )

Érdekel a folytatás?

Szeretnéd megismerni a többi irracionáls trükköt is, melyek használatával hibásan állapítjuk meg a termékek értékét?

Ha igen, akkor add meg az email címed, és elküldöm Neked a könyvből készített olvasónaplómat.

Blog értesítő feliratkozás

Kérd az olvasónaplót!

Valamint ne maradj le a legújabb cikkekről sem, hiszen minden bejegyzés bónuszpontot is tartalmaz. Add meg az email címed, és értesítelek, ha új cikk jelenik meg, illetve küldöm az olvasónaplót is.
Blog értesítő feliratkozás

Kérd az olvasónaplót

Valamint ne maradj le a legújabb cikkekről sem, hiszenl minden bejegyzés bónuszpontot is tartalmaz. Add meg az email címed, és értesítelek, ha új cikk jelenik meg, valamint küldöm az olvasónaplót

Összefoglalás

A pénzügyi tudatosság részei kiadásaid kontrollálása, bevételeid növelése és vagyonod helyes kezelése. Kiadásaid nemcsak úgy tudod csökkenteni, ha vezeted kiadásaid és spórolsz.

Ismerd meg önmagad, hogyan működsz, milyen “rejtett kapcsolóid” vannak, melyet “megnyomva” könnyen adsz ki pénzt a kezedből.

Ismerd meg az érzelmek szerepét a pénzügyi viselkedésünkben, ugyanis a legnagyobb ellenségünk mi magunk vagyunk.

Ebben segít Neked ez a könyv, melyet jó szívvel ajánlok elolvasásra. Ha nincs annyi időd, hogy elolvasd, töltsd le az olvasónaplót.

Ha felismerjük, miként reagálunk a könyvben felsorolt értékjelzőkre, van esélyünk tanulni belőle, ezáltal fejldőnünk, és így kevesebbet költenünk.

Végigolvastad? Kérd a jutalmad!

A RoyalCashflow egy játékosított kiadáskövető szoftver, ahol aktivitás pontokat gyűjthetsz pénzügyi tudatosságod fejlesztésével. Használd a szoftvert, olvasd a Tudásbázist és Blogot a bónuszpontokért!

Kattints a gombra és Tiéd a jutalompont!

Megosztás itt: facebook
Megosztom a cikket!
Megosztás itt: linkedin
Megosztom a cikket!

Tartalomjegyzék

Olvasd el ezeket is