Motivációgyilkos pénzügyi idézetek

szaggatott vonal
Szerző: Kecskés Imre
Szerző: Kecskés Imre

Célom, hogy segítsek Neked a pénzügyi tudatosságod fejlesztésében.

Az internet számos pénzügyi idézet forrása. Biztos vagyok benne, hogy a Facebook üzenőfalad görgetése közben már Te is botlottál bele valamilyen pénzügyi idézetbe. Sajnos az üzenőfalakon megjelenő idézetek többsége inkább a károsnak mondható kategóriába tartozik, ugyanis többet ártanak, mint amennyi hasznuk van. Melyek ezek káros a pénzügyi idézetek, és miért érdemes kerülnöd őket? Ebből a bejegyzésből kiderül.

Motivációgyilkos pénzügyi idézetek

Nemrégiben megosztottam a RoyalCashflow Facebook csoportjában egy videót, melyben Wolf Gábor, Magyarország egyik legismertebb marketingese mondta el a véleményet ezekről a pénzügyi idézetekről. A videót alább megtekintheted, az erről szóló rész 21:30-tól kezdődik.

Figyelem, megosztó tartalom! A videó vállalkozóknak készült, és a gondolkodásmódban rejlő különbségek eléggé szembe ötlőek.

Talán ellenszenves lesz az előadó, az előadásmód, a stílus, ettől függetlenül az üzenet igen is fontos. A nemrégiben elhunyt legendás marketingszakember, Tonk Emil említette többször, hogy arra a területre érdemes figyelni, amivel nem értünk egyet.

Szóval melyek azok a pénzügyi idézetek, melyeket jobb, ha kitörölsz a fejedből? Az alábbiak és az ehhez hasonlók:

  • “A pénz nem boldogít.”
  • “Minden rossznak a pénz a forrása.”
  • “Hiába van hatalmas házad, ha egyedül ülsz benne.”
  • “Mikor a játszmának vége, a király és a paraszt ugyanabba a dobozbak kerülnek vissza.”

Osztom Wolf Gábor véleményét, szerintem is káros hatással vannak ezek az idézetek az életünkre, fejlődésünkre, és szívem szerint kerülném azokat is, akik ezeket megosztják.
Miért? Az alábbiakban részletesen kifejtem.

Mit tesznek Veled ezek az idézetek?

1. Választást erőszakolnak ki belőled

Az elsődleges gond a “boldog vagy gazdag lennél” típusú kérdésekkel vagy idézetekkel az, hogy beugratósak. Azt sugallják, hogy választanod kell. Azt sugallják, hogy csakis az egyik állapotot érheted el, mert a kettő együtt nem működik.

Mivel egy értelmes ember a boldogságot választaná a pénz a helyett, ezért az rögzül majd az elméjében, hogy nem érdemes több pénzért küzdeni, mert akkor majd boldogtalan lesz. Ezt okozza ez az álválasztási kényszer.

Csakhogy nincs ilyen kapcsolat a kettő között, lehet valaki egyszerre gazdag és boldog. Mint ahogy lehet valaki egyszerre gazdag és boldogtalan, szegény és boldogtalan, vagy szegény és boldog.

Persze először nem árt definiálni, hogy kinek mi jelenti a gazdagságot. Van, akinek csak a több száz milliós vagyon, de van, akinek már a havi 500.000 forint jövedelem is gazdagságot jelentene. De az egyszerűség kedvéért mondjuk azt, hogy az a gazdag, aki gond nélkül megvehet bármit, amire szüksége van.

A lényeg, hogy nem muszáj csak az egyiket választanod. Nincs ilyen egyetemes szabály!
Kérdezz meg egy gyereket, hogy mit kér: csokit, vagy fagyit? A legtöbb gyerek azt válaszolja, hogy mindkettőt. Csak mert rossz a kérdésfeltevés, azért ne korlátozzuk a lehetőségeinket!

Választhatod mindkettőt. Az csakis rajtad múlik, hogy megelégszel-e a “csak” boldogsággal, vagy hajtasz tovább a több pénzért. Hozzátenném, itt már nincs jó, vagy rossz válasz. Bármelyiket is választod, a döntés a Tied, és ezért senkinek nincs joga megszólni téged.

A legszívesebben átírnám az ilyen kérdéseket arra, hogy:

„Csak boldog lennél, vagy inkább boldog és gazdag?”

Máris máshogy hangzik kérdés, és más lenne a választásod eredménye is. Nem igaz? 😉

2. Féligazságok alapján ítéletet mondatnak

A másik problémám az ilyen idézetekkel, hogy féligazságok alapján ítélkezünk, döntünk és igazoljuk korábbi eredményeinket.

Ott van például a “Pénz nem boldogít” idézet. Persze, valóban igaz, hogy önmagában a pénz nem tesz boldoggá, csakhogy amit vehetünk, tehetünk, vagy elérhetünk általa, az már igen.

  • Ne mondja nekem senki, hogy nem teszi boldoggá, mikor látja gyermekét megtanulni biciklizni a születésnapjára vásárolt biciklivel.
  • Ne mondja nekem senki, hogy nem teszi boldoggá egy közös, pihenéssel töltött hétvégi wellness a párjával.
  • Ne mondja nekem senki, hogy amikor összegyűlik a pénz egy súlyosan beteg gyermek életmentő műtétjére, az nem tesz senkit boldoggá.

Az élményeket is pénzért vesszük.

Az ilyen idézetek által sajnos összekeverjük a célt és az eszközt. A pénz nem a végcél, hanem csak egy eszköz. A kényelmes és boldogabb élet eszköze.

Ha van pénzed, akkor szabadabban dönthetsz az életed fontosabb kérdéseiről is. Tanulhatsz, fejlődhetsz, jobb életkörülményeket biztosíthatsz magadnak, a családodnak, a gyerekeidnek.

Ugyan ki az, aki rosszat akar a gyermekének? Ki az, aki örömmel és boldogan mondaná a gyermekének, hogy “Nem tudom megvenni neked azt a legót, amit nagyon szeretnél”?

Csak képes boldogságot hozni a pénz az életünkbe, nem?

Vagy ott van a “Mikor a játszmának vége, a király és a paraszt ugyanabba a dobozba kerülnek vissza.” Természetesen előbb utóbb mindenki meghal, csakhogy van egy olyan mondás is, hogy “Az út a fontos, nem a cél.” Vagyis, hogy mit csináltál életedben, hogyan éltél, az fontosabb, minthogy milyen dobozba kerülsz majd az életed végén.

Ha elégedetlenek vagyunk az életünkkel, akkor könnyebb egy ilyen féligazságot tartalmazó mondást önigazolásként használni, mint beismerni hibáinkat. 

Fogadjuk el, hogy ahol most tartunk, az a korábban hozott döntéseink eredménye.

3. Bűntudatot keltenek

“Boldog lennél, vagy gazdag?” Az első pontban már volt róla szó, hogy egy értelmes ember a boldogságot választaná a pénz helyett.

Ez akkor azt jelenti, hogyha én a sok pénzt választanám, akkor nem vagyok normális? Esetleg önző lennék?

Az ilyen idézetek képesek azt az érzetet kelteni, hogy nem vagy jó ember, ha máshogy gondolkodsz.

Ahogy egy közismert mondás hangoztatja: “becsületesen nem lehet sok pénzt keresni.”
Ebből meg az következik, hogyha sok pénzt szeretnél, akkor fel kell adnod a becsületed. Azt pedig egy normális ember sem tenné.

Hajlandóak vagyunk azt feltételezni, hogy aki gazdag, az kapzsi, lop, csal, hazudik. Nem is csoda, hiszen elég sok példát látunk erre, csak kapcsoljuk be a híradót. 🙂
Na de ne menjünk ebbe mélyebben bele, a lényeg, hogy a legtöbb gazdag ember nem ilyen, mint amilyennek elképzeljük őket.

Van a pszichológiában egy jelenség, a kognitív disszonancia, mely megmagyarázza emberi viselkedésünk ezen területét. dr Tóth András, az Ősember a pénztárcában című könyvében igen érthetőn leírja ezt a jelenséget:

Mindenki úgy véli, hogy ő maga szuper ember. Ekkor lát valakit, aki jobb, sikeresebb nála (például gazdagabb). Ilyenkor az agy ellentmondást észlel, amelyet azzal old fel, hogy automatikusan magyarázatokat készít arra vonatkozóan, hogy a másik miért rossz, illetve, hogy a sikere csak látszólagos. Például, hogy a másik örökölte, nyerte a vagyonát. Esetleg kincset talált. De leginkább, hogy a másik bűnös úton jutott hozzá. Ezzel szemben mi jók és becsületesek vagyunk, ezért vagyunk szegények.

dr. Tóth András - Ősember a pénztárcámban

Szerinted a Cápák között műsorban szereplő befektetők hogyan szerezték vagyonukat? Loptak, csaltak, hazudtak, vagy évekig keményen dolgoztak, építettek egy céget, aminek végül meglett az eredménye?

Nemrég néztem egy filmet, melynek címe “Az élet leckéje”. A film röviden arról szólt, hogy egy gazdag, elkényesztetett, elviselhetetlen nőből hogyan lett rendes, dolgos, szeretetreméltó ember, miután elveszítette vagyonát. Az ilyen filmek is azt a nézetet erősítik bennünk, hogy ne legyél gazdag, mert a szegény ember értékesebb, becsületesebb, mint a gazdag. Persze ebben a filmben is volt egy perc, amiben elmondták, hogy nem a pénz volt az oka a nő viselkedésének, hanem önmaga, dehát ki emlékszik már erre a jelenetre.

Nem a pénz teszi gonosszá az embert, az csak felerősíti az ember jellemét. Azt a jellemet, ami már eddig is ott lakozott benne.

Egy tisztességes ember sok pénzzel is tisztességes ember marad, egy rossz ember pedig pénz nélkül is képes gaztettek elkövetésére. Ne azonosítsuk a pénzt a hatalomvággyal.

A következmény: meghal a motivációd

A legrosszabb hatás az előbb említett hatások együttes következménye, hogy megöli a motivációd.

Fiatalon mindannyian híresek, sikeresek, gazdagok szeretnénk lenni. Még van bennünk tűz, lelkesedés, motiváció, hogy elérjük álmainkat.

Aztán ahogy telnek az napok, a hónapok, az évek, egyre jobban beleszürkülünk a hétköznapokba, és a fiatalkori álmok pedig úgy távolodnak. Majd mikor szembejön a Facebook hírfolyamon egy fenti, vagy ahhoz hasonló idézet, azt a még kevés motivációt is megöli, ami bennünk maradt.

Miért?

Mert ezek az idézetek azt a látszatot erősítik, hogy aki gazdag, az vagy boldogtalan és magányos, vagy becstelen és gazember. Ugyan ki akar ilyen lenni? “Inkább folytatom az unalmas, hétköznapi életem, minthogy ilyen ember legyek sok pénzzel.” Mondatja velünk a kognitív disszonancia.

Azok pedig, akik megosztják ezeket a posztokat, akaratlanul is hozzásegítenek, hogy ne tegyél semmit, ne alkoss semmi maradandót, hogy átlagos életet élj. Nekik nem sikerült, ha követed őket, akkor neked sem fog.

Annak az öt embernek vagy az átlaga, akivel a legtöbb időt töltöd

Jim Rohn

Jim Rohn, motivációs trénertől származik a fenti mondás.  Ha olyan emberek körében töltöd az időt, ha olyan embereket követsz, akik ilyen idézeteket osztanak meg, ezen elvek mentén élik az életüket, akkor Te sem leszel sokkal sikeresebb. Jól gondold meg, hogy milyen reakciókat adsz az ilyen posztokra, vagy egyáltalán követed-e továbbiakban is az illetőt.

Nem mondhatom meg, hogyan kezeld az emberi kapcsolataidat, de azt érdemes megszűrni, milyen gondolatokat engedsz be az elmédbe.

Összefoglalás

Manapság számos pénzügyi idézet létezik, de sajnos a legismertebbek káros hatással vannak az életünkre. Ilyen idézet például a “pénz nem boldogít”, vagy “a pénz az oka minden bajnak.” Ezek az idézetek azt sugallják, hogy akinek sok pénze van, az boldogtalan és magányos, esetleg gazember, mert bűnös úton jutott a vagyonához. Ez egy általánosítás. Természetesen előfordul ilyen ember a gazdagabb társadalomban, de ne mondja senki, hogy a szegényebbek között csak boldog és tisztességes ember él.

A lényeg, hogy nem a pénz dönti el, hogy milyen ember vagy. 

Nem leszel rossz ember, és ne érezz bűntudatot, ha több pénzt szeretnél, jobb életkörülményeket magadnak és családodnak.

Nyugodtan hajts az álmodért, és ne add fel akkor sem, ha szembe jönnek ezek a káros pénzügyi mondások.

Hogyan legyél boldog és gazdag?

Sajnos ezt nem tudom megmondani, de szerencsére szinte már minden problémáról és megoldásról írtak könyvet. Nincs más dolgod, mint olvasni és tanulni.

Ha boldogság és az önfejlesztés érdekel, akkor jó szívvel ajánlom Szendrei Ádám legújabb könyvét, a SzuperÉn-t, illetve a Tudástár Klub-ot. Mindkettőben rengeteget tanulhatsz önfejlesztésről és a boldogság eléréséről.

Ha pedig több pénzt szeretnél, akkor ajánlom figyelmedbe ezt az ingyenes Online Vállalkozás Konferenciát, ahol vállalkozási ötleteket szerezhetsz, és működő üzleti modelleket leshetsz el.

Végigolvastad? Kérd a jutalmad!

A RoyalCashflow egy játékosított kiadáskövető szoftver, ahol aktivitás pontokat gyűjthetsz pénzügyi tudatosságod fejlesztésével. Használd a szoftvert, olvasd a Tudásbázist és Blogot a bónuszpontokért!

Kattints a gombra és Tiéd a jutalompont!

Megosztás itt: facebook
Megosztom a cikket!
Megosztás itt: linkedin
Megosztom a cikket!

Tartalomjegyzék